
A "Magában dohog" című megjegyzésemhez.
Leszúrtak a lányok jogosan, hogy csak sajnáltatom magamat, mert ti nem tudjátok az előzményeket.
Hát akkor, hogy tiszta legyen a kép:
Akinek az ajándékot adtam, Baráth Attila színész akiért kilenc éve reménytelenül dobog a szívem. Ő sajnos nem így érez irántam, és ezt becsülettel tisztáztuk is. Százszor megfogadtam, hogy elfelejtem őt, de nagyon nehéz a szívnek parancsolni, és ilyenkor a józan ész sem működik. Megkértem a lányokat, hogy jól vágjanak fejbe, ha hülyeséget csinálok. Ezért mondják a lányok, hogy hülyét csinálok magamból és kinevettetem magam. Nagyon nehéz úgy elfelejteni valakit, ha nap mint nap látom, de nagyon igyekszem. Ezt fejben kell először rendbe rakni. Ő aki a képen látható.
Hát ez a történet háttere, és most kérem az ítélkezéseket.



3 megjegyzés:
"csak" 26 évig éreztem így valaki irányt...reménytelenül...megértelek.
dehogy ítélkezem..inkább egy nagy ölelés!
Szerelemben s háboruban nincsenek szabályok! :)
Az ész nem diktál. A szív dolgozik. Kitartás Picur! :)
Megjegyzés küldése