Eltelik ez a hét és vége a nyárnak, beköszönt az ősz. Ezzel a szép versel szeretném búcsúztatni a nyarat és köszönteni az őszt. Kívánom, hogy ez az ősz, hozzon mindenkinek sok örömet, megújulást, és jó egészséget!
Petőfi Sándor: ITT VAN AZ ŐSZ, ITT VAN UJRA
Itt van az ősz, itt van ujra,S szép, mint mindig, énnekem.Tudja isten, hogy mi okbólSzeretem? de szeretem.
Kiülök a dombtetőre,Innen nézek szerteszét,S hallgatom a fák lehullóLevelének lágy neszét.
Mosolyogva néz a földreA szelíd nap sugara,Mint elalvó gyermekéreNéz a szerető anya.
És valóban ősszel a földCsak elalszik, nem hal meg;Szeméből is látszik, hogy csakÁlmos ő, de nem beteg.
Levetette szép ruháit,Csendesen levetkezett;Majd felöltözik, ha virradReggele, a kikelet.
Aludjál hát, szép természet,Csak aludjál reggelig,S álmodj olyakat, amikbenLegnagyobb kedved telik.
Én ujjam hegyével halkanLantomat megpenditem,Altató dalod gyanánt zengMéla csendes énekem. –
Kedvesem, te űlj le mellém,Űlj itt addig szótlanúl,Míg dalom, mint tó fölött aSuttogó szél, elvonúl.
Ha megcsókolsz, ajkaimraAjkadat szép lassan tedd,Föl ne keltsük álmából aSzendergő természetet.
Itt van az ősz, itt van ujra,S szép, mint mindig, énnekem.Tudja isten, hogy mi okbólSzeretem? de szeretem.
Kiülök a dombtetőre,Innen nézek szerteszét,S hallgatom a fák lehullóLevelének lágy neszét.
Mosolyogva néz a földreA szelíd nap sugara,Mint elalvó gyermekéreNéz a szerető anya.
És valóban ősszel a földCsak elalszik, nem hal meg;Szeméből is látszik, hogy csakÁlmos ő, de nem beteg.
Levetette szép ruháit,Csendesen levetkezett;Majd felöltözik, ha virradReggele, a kikelet.
Aludjál hát, szép természet,Csak aludjál reggelig,S álmodj olyakat, amikbenLegnagyobb kedved telik.
Én ujjam hegyével halkanLantomat megpenditem,Altató dalod gyanánt zengMéla csendes énekem. –
Kedvesem, te űlj le mellém,Űlj itt addig szótlanúl,Míg dalom, mint tó fölött aSuttogó szél, elvonúl.
Ha megcsókolsz, ajkaimraAjkadat szép lassan tedd,Föl ne keltsük álmából aSzendergő természetet.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése